A mese szerzői: Tillinkó Luca (12 éves, Magyarkanizsa), Smidt Tamara (12 éves, Szőgyén), Sikó Hanna (12 éves, Szováta), Szopos Enikő (12 éves, Magyarkanizsa), Szabó Balázs (12 éves, Szováta)
***
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, még az üveghegyen is túl, hol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy gonosz boszorkány, aki megátkozta Közelfölde lakóit azzal, hogy mindig távol kell maradniuk egymástól, s ha mégis közelednének, minden egyes lépéssel közelebb jutnak világuk pusztulásához.
Így Közelfölde lakói nagy szomorúságban és magányosan éltek, míg meg nem érkezett a faluba egy zenekar. Ők egy koncertet szerettek volna előadni a helyi színpadon.
Közelföldén élt egy okos és bátor lány, Panna, aki megszerezte a zenekarnak a fellépési engedélyt, de ezt azzal a feltétellel tette, hogy a zenekar csak szerelmes dalokat játszhat. Panna terve ugyanis az volt, hogy a zenekar énekese, Martin, énekével csalogassa közel magához a boszorkányt, hogy így törjön meg az átok.
Közelfölde lakói már nagyon várták a koncertet, és előre is köszönetet mondtak Pannának, hogy okosságának köszönhetően, a szörnyű szabály ellenére, hamarosan élvezhetik a szerelmes dallamokat. Az embereket boldogság töltötte el, amint elkezdődött a koncert, és meghallották Martin hangját. De az énekszót a boszorkány is meghallotta – és nagyon megharagudott a zenészekre. A helyszínre érve azonban a mérge azonnal elszállott, mert, ahogy az énekessel találkozott a pillantásuk, a szíve egyből szerelemre lobbant iránta!
Ekkor azonban egy váratlan esemény történt, melyre Közelfölde lakói még csak gondolni sem mertek volna!
Hatalmas, csillogó fény robbant ki az égből!
Egy lovas hintó jött le a magasból, a Nap királynője ült benne. Bizony, ő is meghallotta az énekszót.
A Nap királynője ősi ellensége volt a boszorkánynak, ezért megbabonázta Martint: csak akkor viszonozhatja a boszorkány szerelmét, ha ő pedig lehetővé teszi, hogy Közelfölde lakói ismét közeledjenek egymáshoz.
Igen ám, de most kiderült az, amire senki sem számított: a Nap királynője is szerelemre lobbant az ifjú zenész, Martin iránt!
A boszorkány és a Nap királynője féltékenységükben egyik átkot a másik után szórták – egymásra. Martin azonban se nem egyikükbe, se nem másikukba, hanem Pannába volt szerelmes…
Közben Panna is felismerte, hogy szereti Martint, és úgy tervezte, hogy amint abbamarad a Nap királynője és a boszorkány közötti összecsapás, elmondja szerelmének, hogy mit érez iránta.
Igen ám, de a Nap királynője és a boszorkány varázserejüknél fogva rájöttek, hogy Panna is szerelmes a zenészbe, ezért úgy döntöttek, hogy elrabolják közös vetélytársukat, és elzárják Óriásföldjén. Martin hamarosan megtudta, hogy elzárták Pannát és megátkozták azzal, hogy csak akkor menekülhet meg, ha valaki kiállja érte a három próbát.
Martin hősiesen magára vállalta a próbatételek teljesítését. Elsőre Óriásfölde Óriás hegyének messze földön híres szellemét ejtette rabul énektudásával. Ezáltal könnyűszerrel megszerezte a „nehéz helyzetek varázsporát” is, a második akadály leküzdéséhez.
A második próba igen meg nehezítette Martin dolgát: át kellett jutnia az Óriás hegyről a Hatalmas hegyre. A két hegycsúcs között egy nagy szakadék tátongott, ráadásul még a Nap királynője is vakította sugaraival. Ekkor ötlött eszébe legjobb barátja, a repülő paripája, aki egy füttyszóra ott is termett. A Nap királynője sugarait elhalványította a varázsporral, és a paripa hátán ülve repülte át a szakadékot.
Nagyon hősiesnek érezte magát, hiszen tudta, hogy már csak egy próbatétel vár rá, és Panna máris szabad lehet.
Harmadik próbaként át kellett repülnie paripájával a földközi tenger felett is, hogy visszatérhessen Óriásföldjére. De ezt olyan csendben kellett véghezvinnie, hogy meg ne hallja a hétfejű tengeri kígyó király, aki eddig minden halandót sikeresen elkapott, aki csak arra járt.
Tillinkó Luca (12 éves) rajza
Martin ezen való morfondírozását az orkán erejű széllel érkezett Viharciklon szakította félbe, aki kilétét és tudását nem véka alá rejtve, Óriásföldje óriások által lakott vidékére repítette zenészünket, aki ezáltal karnyújtásnyi közelségbe került végre Pankához.
Martin tehát kiállta a három próbát, de a legnehezebb feladata még hátra volt: meg kellett törnie az átkot ahhoz, hogy végre egymáshoz közel kerülhessenek Pannával, és Közelföldét is megmentsék, hogy majd boldogan élhessenek együtt.
És ekkor váratlan fordulat történt…
A Nap királynője és a boszorkány meglátták Martint, amint éppen ki akarta szabadítani Pannát – erre megpróbálták őt is elátkozni és rabszolgájukká tenni!
Igen ám, de Martin kedvesen énekelni kezdett Pannának, és ez még a két gonosz szívét is meglágyította, olyannyira, hogy abban a pillanatban csinos koszorúslányokká változtak, bájos mosollyal az arcukon. Az átok megtörésének kulcsa most már egyértelműen Martin kezében volt, aki énektudásával képes volt Közelfölde valamennyi lakójának szívét meglágyítani. Miután dalra fakadt, megkérte Panna kezét, úgy, ahogy illik. Megölelte és megpuszilta kedvesét – és az átoknak nyoma sem volt többé!
Panna természetesen igent mondott. Nagy mulatságot rendeztek, melyre mindenkit elhívtak Közelföldéről, hogy végre jókedvűen tudjanak táncolni és jól érezni magukat. Hét országra szóló lakodalmat csaptak, és még ma is élnek, ha meg nem haltak!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése